Dr. Kiss Róbert

A Magyar kardiológus Társaság elnöke harmadszor is a zsűri tagja. Beszélgetésünket azzal kezdjük, hogy miért lett éppen kardiológus.

- Fiatal kardiológusként roppant módon érdekelt a szívinfarktus kialakulásának drámai folyamata. Ráadásul, amikor a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemre kerültem 1992-ben, a nagytekintélyű professzor, Désiré Collen azt mondta, hogy ezzel „kell” foglalkoznom. És nem bántam meg.  Kardiológusnak lenni remek. Ha jól csináljuk, akkor meg tudjuk menteni a beteg életét, ha viszont rosszul, akkor másnap reggel már nem lehet helyrehozni a hibát, mert a beteg meghalt. Vagyis rajtunk múlik, hogy az emberek évtizedeket visszakapjanak az életükből. Ez óriási dolog.

Hosszú évek óta foglalkozol a szívbetegség testedzést is felhasználó életmódváltással történő megközelítésével. Olyannyira, hogy a saját Szívszalonodban tornáznak, mozognak, és diétás tanácsokat is kapnak a páciensek.
- Az a baj, hogy az életmódváltáshoz általában kell valami negatív esemény, ami valljuk be, nem ritka, így pl. szívműtét, koszorúér-tágítás vagy infarktus. Ez eléggé megrázza az embereket ahhoz, hogy elkezdjék megváltoztatni az életmódjukat. Az akarat azonban csak átmeneti náluk. Ahhoz, hogy az életmódváltás tartós legyen, borzasztóan fontos, hogy pontosan milyen tevékenységre épül, tapasztalataim alapján a kiscsoportos fizikai edzés a megfelelő forma. Szigorúan egyénre tervezve, képzett gyógytornász vezetésével, újraélesztéses, defibrillátoros készenléttel. A lelki válságot is lehet kezelni a sporttal, amikor a betegek úgy érzik, a testük cserbenhagyta őket, és a szívük szakíthatja el őket az életcéljaiktól. Az edzés során egyre jobb teljesítményre lesznek képesek, és ez visszaadja a harmónia érzését. Erre már ráépíthető a táplálkozás megváltoztatása, az ideális haskörfogat elérése, a dohányzásról való lemondás, vagy akárcsak a rendszeres gyógyszerszedés elfogadása. A kis csoport tagjai egymást is támogatják abban, hogy ne veszítsék el az életkedvüket, de számíthatnak a dietetikus és a pszichológus által nyújtott segítségre is.
Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke mi mással folytatná, mint az adatokkal. Sajnos a szív- érrendszeri halálozás aránya – bár a statisztikák javultak- itthon még mindig magasabb, mint az európai átlag. A koszorúér halálozás több mint kétszerese a fejlettebb európai országok halálozási arányának. Ugyanakkor a gyógyulás esélyei jók Magyarországon, hiszen az infarktusos betegek elég gyorsan hozzájuthatnak a katéteres intervenciós beavatkozáshoz. Más kérdés, hogy a betegek nem javítják ki életmódbeli hibáikat- dohányzás, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás- így gyakran kötnek ki ismét a kardiológusnál. Az iskolázott, jobb szociális helyzetben lévők jobban odafigyelnek életmódjukra, míg az iskolázatlan, szegényebb emberek kevésbé, ezért a szívhalálozás szempontjából az Észak- Kelet Magyarországi területek lakosainak helyzete a legrosszabb. Abban, hogy ne így legyen, sokat segíthetnek a háziorvosok és a nővérek, persze nemcsak a gyógyítással, sokkal inkább a már említett életvezetési tanácsokkal, prevencióval. A főorvos tudja jól, hiszen maga is dolgozott háziorvosként. Ezért is vállalta szívesen a zsűritagságot, és gondolja úgy, hogy „ Az év praxisa a Kárpát medencében” pályázatban mindenki jutalmazott, akiről a betegei írnak, akiért tollat ragadnak. ” Ennél többet egy orvos nem kaphat, a díj messze nem ér annyit, mint a betegek elismerése!„

B. Király Györgyi

77 Elektronika Kft

BERLIN-CHEMIE

Pharme Nord

www.springmed.hu

Weborvos szerkesztősége

Kor Kontroll Tarsaság

más rádió

Felvidek.ma

Erélyma

Udvarhely