Az Év Praxisa a Kárpát-medencében

2015. február 16.

Háziorvos kerestetik!

Foglalkozásomból adódóan sok háziorvost ismerek, és olyanokat is, akikhez semmilyen érdek nem köt. Vagyis egyik sem a háziorvosom. Pedig lehetnének.
Mindegyik hivatásszeretetében van valami különleges, ami megfogott. Az egyiknek az volt a vágya, hogy Magyarország legidősebb, még praktizáló orvosa legyen, a másik hivatalos nyugdíjba vonulása után kitanulta az akupunktúrás gyógyítás tudományát, csak azért, hogy ha őrajta segített ez a módszer, akkor másokat is tudjon vele gyógyítani. Van olyan ismerős orvosnő, aki hisz abban, hogy a lelket és a testet egységben lehet és érdemes gyógyítani ezért az orvostudományok mellett a teológiát is elvégezte. Végezetül ismerek olyan háziorvost, akinek a gyógyítás mellett még a hobbija is összefügg a hivatásával, hiszen szabadidejében régi gyógyszerdoboz ritkaságokat gyűjt.
Úgy hiszem, ezek az emberek hisznek abban, amit csinálnak, ezt hívjuk úgy, hogy hivatás.
Király Ottó Budapest XX. kerületében 82 esztendejét meghazudtoló vitalitással, mutatja számtalan oklevelét, elismerését, köztük arany diplomáját, melyet orvossá avatásának 50. évfordulójára kapott a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemen. 2012-ben pedig betegei a legjobb háziorvosok közé ajánlották, nem hiába, hiszen ott volt” Az év praxisa a Kárpát-medencében” hazai nyertesei között. A szeme fiatalosan csillog, amikor visszaemlékszik egy sürgősségi esetére a régmúltból.
„Többször is előfordult, hogy esztergálás közben a spén belefúródott az esztergályos szemébe, mert nem használt védőszemüveget. Sürgősségi ellátás csak több mint húsz kilométerre volt, az utak meg járhatatlanok voltak, hát valamit ki kellett találnom. A régi Csepel kerékpáromnak mágneses indítása volt. Kivettem a mágnest, odatartottam az elérzéstelenített szeme elé és a mágnes kiszippantotta a fémforgácsot. Utána már csak fertőtleníteni kellett, és megvolt a „szemműtét”. Gyakorlatilag 24 órás készenlétben éltem.”
Székely Edgár, aki a gyermek-tüdőgyógyászat hazai tekintélye, ötvenéves korában tanulta ki az akupunktúrát. Eközben megismerkedett a keleti filozófiával, beleásta magát az indiai filozófiába, a kínaiba, a Jin-Jang elméletbe. Állítása szerint ez alatt az egész világszemlélete megváltozott.
„Az igazi keleti orvostudománynak ugyanolyan értéke van, mint a nyugatinak. Nem különböznek egymástól, remekül összehangolhatók. Például az asztmát nagyon jól lehet kezelni akupunktúrával is. Természetesen nem úgy, hogy elhagyom a gyógyszereket és csak tűvel szúrok, hanem kiegészítő gyógymódnak használva.”
Gál Andrea első pillantásra is maga a harmónia. A betegek úgy járnak hozzá, mint a legbizalmasabb barátjukhoz. Ő az az orvos, aki missziónak tekinti a test és a lélek harmóniájának megteremtését, belgyógyász és pszichológus egyszerre. Munka után pszicho- dráma és pasztorál-pszichológiai csoportokat vezet. Szabadidejében, kedvenc templomában a Regnum Marianumban orgonál.
„Kezdettől fogva az volt az elképzelésem, hogy az emberrel akarok holisztikus módon foglalkozni. Annak idején ahhoz, hogy körzeti orvos legyen valaki, belgyógyász szakvizsga kellett, és kórházi gyakorlat. 1980-ban kaptam itt Óbudán egy körzeti orvosi állást. Azóta ugyanebben a körzetben dolgozom. Már azoknak a gyerekei is felnőttek, akiket én akkor megismertem. Sőt már a gyerekeknek is vannak gyerekeik, így ez már egy igazi családorvoslás.”
Dr. Schütz István érdi háziorvos roppant világosan és közérthetően fogalmazza meg a háziorvos ars poetica-ját. A háziorvoshoz mindig visszajön a beteg, és ez az alapja az egésznek. A gondozás és a megelőzés. Aki ezt jól csinálja, az boldog ember lesz.
Amikor megkérdeztem, hogy mit tervez a dobozokkal, fiolákkal, üvegcsékkel, amiket évek óta rendületlen szorgalommal és kitartással gyűjt, magabiztosan válaszolt.
„Titkos álmaimban az szerepel, hogy a feleségem rendelőjében szeretnék pár vitrint felállítani, ahol majd ki fogom állítani ezeket a régi emlékeket, hogy az emberek láthassák és büszkék lehessenek.”
Elgondolkodtam. Annyiszor és annyian beszélnek a háziorvosok túlterheltségéről, a paciensekkel való foglalkozás elgépiesedéséről, hogy hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a háziorvosok általában nem szeretik a hivatásukat, vagy belefásultak a túlhajszoltságba, a növekvő papírmunkába.
Nem így van. Ameddig Király Ottók, Székely Edgárok, Gál Andreák és Schütz Istvánok vigyáznak egészségünkre, ameddig bátran benyithatunk hozzájuk és panaszunk mindig megértő fülekre talál, ha a nap 24 órájában csenghet a mobiljuk és mindig lesz a beteghez egy bíztató szavuk, addig nincs nagy baj.
De ehhez nekik is érezniük kell, hogy mi is megbecsüljük őket, nemcsak megbízunk bennük, hanem értékeljük is munkájukat. Ők is örülnek, ha munkájukról visszajelzést kapnak.
„Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázat – március 10-ig- jó alkalom arra, hogy mi is elmondjuk véleményünket, ha ilyen példaértékű háziorvosaink vannak, vagy ismerünk ilyeneket. Mondjuk el, és küldjük be jó élményeinket, értékeljük a praxisokat, hiszen orvosainknak is jól esik tudni, hogy hálás paciensek veszik körül őket, akiknek az egészségéért érdemes dolgozniuk.
Ha így gondolja, meséljen! Ne feledje, Önnek öt perc, háziorvosának egy életre szóló ajándék!

Seregély István